2011. november 16., szerda

Nem volt még ilyen nehéz.

Nem egészen így képzeltem el ezt a reggelt. Tegnap este apa telefonált a főnökének hogy ki kisérhessen a reptérre és persze hogy az utolsó pillanatba elbúcsúzhasson tőlem. Már tegnap este lefekvés előtt megtettük a búcsuszkodást de az életem hátralévő idejét, és ki tudja mennyi idejét, külföldön fogom tölteni.
Ma reggel nem csörgött a vekkerem, mert azt reméltem azért 9- ig felkelek magamtól is. Így is volt. Amikor felkeltem egyből kiugrottam az ágyból és nyújtózkodni kezdtem. Benyitottam a gardróbomba és kivettem egy farmert meg egy hosszujjú pólót. Felkaptam és kimentem a fürdőbe. Amikor végeztem a fogmosással kisétáltam a  konyhába de nem volt kedvem enni még szóval készítettem egy teát, hiszen úgyis olyan hideg van kint. Jól fog esni. Kivettem a mikróból a TH- s bögrémet és elindultam a nappali felé. Leültem lassan a kanapéra nehogy a tea kilöttyenjen és bekapcsoltam a tv-t. Kapcsolgattam egy ideig, de semmi érdekes nem ment benne. Valószínűleg csak azért nem tűnt semmi sem érdekesnek mert alig vártam már a 9:30-at. Ugyanis akkor indulunk el apuval. Ránéztem a karórámra és 9:20 percet mutatott. Ész nélkül elkezdtem rohanni Apa szobájába felé. Amikor benyitottam Ő éppen az ajtó előtt ált.
-         Te meg mit csinálsz?- kérdezte tőlem értetlenül.
-         Hát 9:20 perc van szóval fel akartalak kelteni. – magyaráztam.
-         Hát fent vagyok és indulásra készen, szívem. – húzta maga előtt végig a tenyerét , azt tudatván velem hogy fel van öltözve.
-         Hát akkor én felveszem a kabátomat és elindulok a kocsi felé.
-         Jó, de várj meg nehogy sérvet kapj nekem attól a 100 kg csomagodtól.
-         Csak 1 hónapnyi cucc van benne. A többit majd megvásárolom kint, amire szükségem lesz.
-         Remek! Mindent betettél? Papucs, a kedvenc párnád , hajgumik meg ilyen kis apróságok ??Tudod hogy nem ugorhatsz haza érte hogy Juj itthon hagytam . – sorolta miközben a kézfejét a fejéhez kapta és engem utánzott.
-         Ha-ha, nagyon vicces vagy és nem fogok itthon hagyni semmit sem.
-         Jó oké. Na megkeresem a kocsi kulcsomat.
Felkaptam a kabátomat és a kis válltáskámat amiben a könyvem, az mp4 meg egy üveg víz volt. Kihúztam a jegesmedve mérető bőröndömet a kocsi csomagtartójához. Nem kellett sokat várnom apura. Nagy nehezen belerakta a csomagtartóba a bőröndömet és kinyitott a nagykaput hogy ki tudjon tolatni.
Végre elindultunk. Úgy örültem hogy nem tudtam a lábamat nyugottan tartani. Közel 30 perc alatt kiértünk a reptérre. Nagyon sok időbe telt mire találtunk egy parkoló helyet is.
-         Úgy látszik ma sokan akarnak utazni. – szólt apa.
-         Hát Ma nagynap van. – vigyorogtam neki miközben kikötöttem az övemet.
-         Örülsz mi?
-         Persze hogy örülök. Éppen most fogok kiutazni Németországba egy olyan bandához akik a világ legjobb bandája a véleményem szerint. Te is örülnél.
-         Persze hogy örülnék. Sőt. Repesnék.
-         NA ja! Te meg a repesés. Két külön faj.
-         Hát azért faj csak nem. Inkább két külön ág.
-         Jól van ha neked ez így jobb akkor két külön ÁG. – emeltem ki az utolsó szót.
-         JUJ! – sóhajtott fel amikor kivette a csomagomat.
-         Nehéz?
-         Az bizony. Mit tettél bele? Téglát?
-         Nem éppen. Csak egy hónapnyi ruhát.
-         Na gyere mert inkább legyél ott előbb a gépen mint később.
Azzal átölelte a nyakamat és maga után húzta a bőröndömet miközben elindultunk a terminál felé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése